Kitört a kereskedelmi háború. Mexikó, Kanada és Kína ellenintézkedésekkel válaszol az amerikai vámokra, így az amerikai fogyasztók fizetik meg Trump protekcionizmusának árát.
A Mexikóból, Kanadából és Kínából származó importra kivetett átfogó vámokkal az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indított három legnagyobb kereskedelmi partnere ellen. Donald Trump amerikai elnök szombaton 25 százalékos vámot vetett ki a Mexikóból és Kanadából származó importra, és tízszázalékos vámot a Kínából származó behozatalra. Az egyetlen kivétel a Kanadából származó olajimport, amelyre csak tízszázalékos vámot vetnek ki. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy az amerikai finomítók a jövőben ne Venezuelából vásároljanak nehézolajat Kanada helyett. A vámokat keddtől kell kivetni.
A három érintett ország kormánya a hétvégén azonnal ellenintézkedéseket jelentett be. Kanada volt a legkonkrétabb szombaton. Az ország keddtől 25 százalékos vámot vet ki az USA-ból származó, jó 20 milliárd dollár értékű importra; három hét múlva 85 milliárd dollár értékű behozatalra is azonos vámok következnek. Az ottawai kormány fontolgatja az USA-ba irányuló nyersanyagexport korlátozását is, és felszólítja az ország polgárait, hogy az amerikai termékek helyett inkább kanadai termékeket vásároljanak, hogy csökkentsék a saját gazdaságuknak okozott károkat.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök szintén ellenvámokat jelentett be, bár részleteket kezdetben nem közöltek. Mexikó a hírek szerint egyfajta rotációs vámot fontolgat, amely sorban sújtaná a különböző amerikai exportőröket, és bizonytalanságérzetet keltene valamennyiükben. Kína szintén ellenintézkedéseket jelentett be, de szintén homályban maradt – azon a bejelentésen kívül, hogy panaszt kíván tenni a WTO-nál. Végül, de nem utolsósorban nem világos, hogy Trump hogyan fog reagálni az ellenintézkedésekre. A rendelet, amellyel a vámokat megállapította, tartalmazza annak lehetőségét, hogy még tovább növelje azokat, ha az érintett országok ellenállnak.
A hétvégén az amerikai média különösen azokra az áremelkedésekre összpontosított, amelyekkel az amerikai lakosságnak most a vámok miatt kell szembenéznie. A Kínával folytatott korábbi vámcsatákról szóló vizsgálatok kimutatták, hogy az amerikai importvámok több mint 90 százalékát az amerikai importcégek és az amerikai fogyasztók fizették meg. Konkrétan most jelentős áremelkedés várható a gyümölcsök, zöldségek és a sör (Mexikóból), az autók (Mexikóból és Kanadából) és az akkumulátorok (Kínából) esetében. Összesen az összes amerikai import 41,5 százaléka származott a közelmúltban ebből a három országból; a vámok tehát jelentős összegeket fognak az amerikai vállalatok és fogyasztók pénztárcájából az államkasszába ömleni.
Végül, de nem utolsósorban, az autóipar is komoly felfordulástól tart. A mexikói vagy kanadai székhelyű autógyártók nyereségük és eladásaik az USA-ban összeomlanak. De az USA-ban székhellyel rendelkező autógyártóknak is komoly problémákkal kell szembenézniük: az USA autóalkatrész-importjának 42 százaléka Mexikóból, 13 százaléka pedig Kanadából származik. Ezekre ráadásul 25 százalékos vámot kell fizetni. Mivel az iparág határokon átnyúló szerkezetű, és az alkatrészek a gyártási folyamat során néha többször is átlépik a határt, előfordulhat, hogy többször kell vámkezelni őket. A VW egyike azoknak a vállalatoknak, amelyeket valószínűleg a legsúlyosabban fog érinteni. A Moody’s szerint a vállalatot összesen 2,8 milliárd euró veszteség fenyegeti. A VW most azt fontolgatja, hogy bővíti termelését az Egyesült Államokban, és amerikai gyárakat épít leányvállalatai, az Audi és a Porsche számára.
Írta: Jörg Kronauer
Forrás: JungeWelt
